 New Orleans (franciul La Nouvelle Orleans) Louisiana llamlegnagyobb vrosa az Egyeslt llamokban. A vros az Usa 46. legnagyobb vrosa. Maga a vros francia eredet, ezrt egy viszonylag nagy kiterjeds francia negyed tallhat itt. Nevezetes a zenjrl (a jazz shazjnak is szoktk nevezni), kultrjrl valamint a fesztivljairl is. La Nouvelle-Orlans (New Orleans) vrost a French Mississippi Company alapitotta a chitimacha indinok ltal lakott terleten, s ptst Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville irnytotta. Az 1763-ban megkttt Prizsi egyezmny alapjn a spanyolok birtokba kerlt, s spanyol fennhatsg alatt volt egszen 1801-ig, amikor is a vros ismt francia kzbe kerlt. A leginkbb eredeti formban fennmaradt terlet a Vieux Carr (francia negyed). 1803-ban a Louisiana Purchase rtelmben Napleon eladta a terletet a fiatal Egyeslt llamoknak. A vrosba sok fekete meneklt rkezett, akik a vroslakk befogadtak.
1812-ben az angolok sereget kldtek New Orleans elfoglalsra, azonban az amerikaiak dnt veresget mrtek a britekre. 1815. janur 8-n a New Orleans-i csatban Edward Pakenham generlis is lett vesztette. Mivel New Orleans fontos kikt volt, az antebellum idejn a rabszolgakereskedelem  legfbb kzpontjv vlt. Hatalmas mennyisg termk rkezett ide a vilg minden tjrl, s megindultak a Mississippi folyn szak fel. A Mississippi megtelt vitorlsokkal, gzhajkkal, uszlyokkal, vontatkkal. A vros lakossga az 1830-as s 1840-es vek kztt a dupljra ntt, s New Orleans a nemzet leggazdagabb s a harmadik legnpesebb vrosa lett.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Itt talljtok a sorozat ksztinek a Twitter oldalt. A ksztk olykor Twitteren keresztl zennek neknk a sorozattal kapcsolatban, vagy elejtenek egy kt spoilert is.
Szerkeszt: Natlia